Tudom, hogy most a csapból is a Flirt folyik, de ezt a rövidke kis videót azért felteszem:

Egy biztos, a delfin eléggé rakoncátlan egy jószág. Valószínüleg analógban egyszerűbb dolgom lett volna, ott csak szimplán magasabb feszültségen indul a jármű, viszont digitálisban megannyi paramétert kell állítani a szép futás érdekében. Az elmúlt hetekben szenvedtem elég sokat, hogy kitapasztaljam, milyen beállításokat érdemes alkalmazni.

Első körben megpróbálkoztam az egyik hajtott forgóváz futóvá alakításán. Ez sajnos nem hozott olyan eredményt, amiért érdemes lenne meglépni az ilyen átalakítást (egyébként a jármű szerelése meglepően egyszerű). Aztán túrtam a külföldi fórumokat, míg végül egy német nyelvű fórumon találtam némi instrukciót a helyes CV-kre vonatkozóan. A lényeg, hogy mind a CV54-et, mind az 55-öt meg kell növelni, hogy viszonlagosan szép indulást, és rángatásmentes futást kapjunk. A paraméterek a következők:

CV 2 = 4
CV 5 = 64 / 255
CV 53 = 18
CV 54 = 74
CV 55 = 61

Az beállításokat innen bányásztam: http://www.stummiforum.de/viewtopic.php?f=33&t=32162

Ezekkel sem tökéletes a futás főleg indításkor marad még egy kis rángatás, de lényegesen jobb, mint a korábbi próbálkozásaimmal.

Idén is volt autómentes nap, és ennek keretében szeptember 22-én a forgalmi engedély felmutatásával ingyen lehetett utazni a MÁV-Start járatain. Kihasználtam a lehetőséget, és összeállítottam magamnak egy jó kis programot, aminek keretében ellátogattam a Győr-Veszprém vasútvonalra.

Az utazást a Keletiben kezdtem, innen a 7.10-es 60-as RailJet-el utaztam Győrig. Eddig még nem utaztam RailJet-en, így minden az újdonság erejével hatott rám. Kívülről már ismerős volt a jármű, de menet közben is érdemes kipróbálni. Hang nem nagyon jön be az utastérbe, a szűkebb ívekben hallani némi darálást a forgóvázak irányából, de igazándiból a klíma hangja elnyomja a menetzajt (ez nagyon tetszett). Az utastér konfortos (így kéne kinéznie minden IC vonatnak a 21. században!), a székek kényelmesek. A WC kultúrált, és az utastályékoztatásra sem lehet panasz. A vonat Budaörs után egy darabig 120-al ment, majd rákapcsolt, és 140-el haladt Tatabányáig. Tata után a nagyobb egyenesekben tartósan 160-at mutatott a kilóméteróra (sajnos azonban néha félbeszakadt a száguldás egy-két lassújel miatt). Győrbe egy perc késéssel érkeztem.

Az állomáson vol fotótéma, bőven, azonban sietnem kellett, mert csak 15 percem volt a Veszprémi vonat indulásáig. Sajnos a vonat Csörgőjét nem tudtam normálisan lefotózni, mert iszonyatosan ellenfényes lett minden kép.

Egy iskolás kiránduló-csoport számára az eredetileg három kocsis vonat meg lett toldva, így négy Bhv volt a szerelvényben. Meglepően jó állapotúak voltak a kocsik, mind kívülről, mind belülről (persze a RailJet-hez után elég nagy volt a kontraszt). Pontosan indultunk, majd jó két órás mellékvonali zötykölődés következett (nekem ez valahogy jobban tetszett, mint a teljesen steril RJ), a vasútvonal meseszép, néha nem is hittem el, hogy ilyen van Magyarországon. A bakonyban völgyeken át, patakok mellett kanyarog a pálya, néha alagút, és híd szinesíti az utazást. Mindenképpen érdemes egyszer végigjárni a vonalat, mert rengeteg érdekességet tartogat.

Veszprémbe pontosan ért a vonat, ami körüljárás után indult is vissza. Itt következett egy laza órás várakozás a Szombathely-Budapest gyorsra. Szerencsére volt fotóznivaló itt is, úgyhogy elütöttem az időt.

A Pesti gyors tíz perc késéssel érkezett. Egy Bo kocsiba szálltam, és elfoglaltam egy üres fülkét. Itt már nem tudtam annyit fényképezni, mivel Fehérvárig szinte végig 100-al haladt a vonat.

Fehérvár után a Kápolnásnyék-Martonvásár közti pályafelújításon kívül nem sok édrdekes dolog történt. A délibe 6 perc késéssel érkezett a vonat.

Összegzésként elég mozgalmas volt a nap, és utaztam RJ-n, személyvonaton, és gyorsvonaton, valamint egy elég tetemes részét bejártam az észak-dunántúlnak vonattal. Remélem jövőre is lesz ilyen akció ;-)

Eléggé el voltam foglalva a legutóbbi poszt óta, főleg az okj-s vizsgámra készültem, így nem nagyon volt időm a bloggal, és a terepasztallal foglalkozni (persze azért néha megjárattam a szerelvényeket).

Azért az elmúlt hónapban is történt egy-két változás. Tartottam egy kis profiltisztítást, aminek keretében megváltam a Sachsen Am, és Bm kocsimtól, helyükre pedig érkezett egy Tillig Ep.VI-s B. A kocsi hozza azt a színvonalat, amit már korábban beszerzett 1/2-osztályú társa is képvisel, így tökéletesen illik a gyorsvonatba, amit jelenleg a 19-es NoHAB-al húzok.

Egy kicsit alkottam Photoshop-ban is, a következő nagyprojekt, a MÁV TRAXX előkészítését végeztem el. A bázismodell a jelenleg DB-s színekben leledző 185 099-9-es mozdony lesz, ebből készítem majd el a Trakciós mozdonyt (természetesen a Svájci áramszedők el lesznek távolítva róla). Ha lehet hinni az előzetes képeknek, akkor kb. így fog majd kinézni, de azért megvárom az első fotókat az igazi mozdonyról, nehogy hiába dolgozzak.

Sokat érte már bírálat a tilliget az Y kocsik miatt (no a halbikról ne is beszéljünk...), úgyhogy kíváncsian vártam az immár V. korszakos MÁV Start felségjelzésű kiadást. Jelen esetben inkább festési variációról beszélhetünk, mivel a szerszám ugyanaz, mint a régebbi Am/Bm-es szériáknál, csak a jármű színezése változott.

Elsőre kézbe véve a modellen semmi különös nincs, talán a csík az oldalán az, ami szembetűnően jól mutat, jobban, mint a korábbi verziókon, ahol aránytalanul vastag volt, de mint tudjuk, az ördög a részletekben bújik meg. Némiképp' félve raktam a járművet az asztalra, a két Roco 20-80-as bautzeni mögé, de szerencsére alaptalannak bizonyult aggódásom, mert tökéletesen passzolt a szerelvénybe, mind színileg, mind arányaiban is.

Közelebbről megnézve tűnik fel, hogy a kapaszkodókorlátok sárga színűek, ez egy jó pont, aztán makróval fényképezve feltárul a többi részlet is. A pályaszám, és a feliratok pontosak, élesek, és ami fontos, a betűtípust is eltalálták. A régebbi kocsijaimmal összehasonlítva szembetűnő továbbá az ajtók kidolgozása, a végre hiba nélküli maszkolás a tetőnél, és a csíknál, a jobban eltalált árnyalatok, és az ablakkeretek színe (az 1995-ös kiadású Bm kocsimnak krómszínű az ablakkerete, ami kicsit furcsán hat). Sajnos az alvázon lévő dolgok nincsenek tamponozva, valamint a légbeömlő sem téglalap alakú, továbbá a tetőről nem kerültek le a szellőzők. Összegezve láthatóan sokat javult a modell, az elődeihez képest, és látszik, hogy a jól eltalált festés, mennyit tud dobni a már megszokott formán.