
Hosszas gondolkodás után találtam egy egészen elfogadható módot az M40-es menetfényeinek elkészítésére. A legnagyobb probléma a nagyon kisméretű kasztni volt. Három LED-et eléggé macerás lett volna betuszkolni oda, ahova a hajtás is csk épp' befért. A megoldás 16V-os rizsszemizzó lett. A felső lámpa helyét kifúrtam (nem volt egy leányálom), majd ragasztópisztollyal rögzítettem bele az izzót. Ezután fogtam egy Fugi prizmát, a közepénél elvágtam, és az alsó fényszórókba behelyeztem úgy, hogy a fényszórókból kiálló darabok pont a felső izzó felé nézzenek. Ezeket is beragasztottam, majd bekötöttem az előkészítőpanel megfelelő kimenetére. Az eredmény alant látható.
Hely szűke miatt csak az egyik odalt csináltam meg, még nem tudom, hogy érdemes-e a rövidebb végébe is beszerelnem, amikor már itt is alig volt hely. A melegedés miatt erősen dimmeltem az izzót, nehogy megolvassza a kasztnit.
Összességében egész jól kezd alakulni a kismozdony, még majd az ablakokkal kell foglalkoznom egy kicsit.
Az utóbbi pár héten sajnos alig jutott időm a modellekre, de azért egy-két dologra azért mégis futotta.
Még a Púpos digit paneljével együtt vettem a Csíkos műhelyből egy Fugi előkészítőpanelt, aminek a beépítését egészen eddig halogattam. Most azonban a helyére került, mégpedig a 2139-es Csörgőbe. A szerelés nagyon egyszerű volt, a régi ki, az új be, kétoldalú ragasztóval rögzítettem a súlyon, némi forrasztgatás és kész.
A világítást úgy oldottam meg, hogy a két fordított T alakú panelt a súlyhoz, rögzítettem kétoldalú ragasztóval, a fényvezető prizmákat pedig kiszedtem, és csak a lámpatestben maradó részt hagytam meg. A dolog lényege, hogy a kasztnit így könnyedég le lehet emelni, nem kell semmit sem szétforrasztani, és a vezetékekkel bajlóndi.
Az eredmény magáért beszél, sokkal szebb lett a gép világítása, mint a gyári LED-el, és a zárfény is sokat dob rajta. Az üzembiztonság sem elhanyagolható, ugyanis így végre 8 tűs aljzat került a mozdonyba, az eddigi kényszerből ráforrasztott dekóder helyett.
A másik miniprojekt a BDt rendbetétele volt. Első körben a vezetőállást próbáltam imitálni. Egy ZZemoki féle lezáróelemet tettem a poggyásztér leválasztására, és egy kis fülkét csináltam keménypapírból, ami a WC(?)-t hivatott jelképezni.
A világítást itt is a Csörgő mintájára oldottam meg, kétoldalú ragasztó, és a prizmák eltávolítása segítségével.
A modell így sokat javult, főleg tolt üzemben néz ki jobban, hogy van vezetőállás. Még a kapaszkodók átalakítása van napirenden a már korábban ismertetett módszerrel. De ahhoz még egy kis lelki erőt kell gyűjtenem...
Rászántam magam, hogy végre valahára megcsináljam a felsővezeték kifuttatását az alagútban, hogy végig felengedett csápokkal közlekedhessenek villanygépeim. A művelethez először szét kellett szednem az asztalt, majd a szoba közepén újra összerakni, hogy rendesen hozzáférjek az alagúti szakaszhoz.
A kifuttatást viszonylag egyszerűen oldottam meg, ahogy azt a mellékelt ábra is mutatja, egyszerűen fogtam egy Viessmann oszlopot, az alsó tartót legágtam, és a felső tartóra illesztettem a drótot. Mentem egy pár kört mindegyik mozdonyommal, majd némi igazítgatás után késznek nyilvánítottam a dolgot.
Ha már hozzáfértem az alagúthoz, ki is tisztítottam azt. Sokkal kevesebb por volt, mint amire vártam, viszont a sínekre ráfért a "radírozás". A település felöli oldalról készítettem egy-két képet az állomásról.
Ahogy beköszöntött az ősz, és egyre rövidültek a nappalok, be kellett látnom, hogy a szobám világítása nem elégséges a terepasztalomnak, így beszereztem egy fali spot-lámpát, és felszereltem az asztal fölé. Egy 60 LED-es spot égőt raktam bele, és lőn világosság...
A börze topic-on sikerült szert tennem egy Multimaus szettre. Igazándiból már régóta kacérkodtam, a Piko Digi1 lecserélésével, de startkészletet nem akartam venni, csak úgy önmagában a Roco rendszer meg újonan drága (vagy nem lehet kapni), úgyhogy figyeltem a börzét, és a megfelelő pillanatban lecsaptam.
A különbség ég, és föld a részletekbe nem akarok belemenni, hisz' annyian megírták már, hogy miként működik. Számomra a lényeg az, hogy sokkal könyebben kezelhetőek a járművek, és nagyon hasznos, hogy a cucc kiírja, hogy éppen melyik gépet vezetem. Sokat segít az is, hogy nem kell minden alkalommal elővennem a LokProgrammer-t, amikor tandem Teknős menetet szeretnék csinálni, csak átírom a mozdony CV19-ét, és mehet is a csatolt üzem. Lényeg, a lényeg, jó vétel volt.
Ahogy lassan beköszönt az ősz, és rövidülnek a nappalok, jobbnak láttam beüzemelni a már korábban telepített peron, és parkolóvilágítást. Az eredmény alant látható. Az állomásépületre még tervezek szerelni két-három lámpát, valamint tervben van egy Viessmann reflektor telepítése a rakodóvágányokhoz. A faluba még tervezés, és beszerzés alatt vannak a világítótestek, de előbb-utóbb ott is felgyúlnak a fények.
Habár múlt hétvégén sikerült a börzén beszereznem a Digitools féle világításpaneleket, csak mostanra készült el az ingavonatom világítása. Két panelt rendeltem, mert a szürke Bhv-ben már volt egy másik fajta digitális panel.
A szerelés viszonylag könnyen ment, a megfelelő számú LED felszerelése, és a puffer-kondenzátorok beforrasztása után már kész is volt a világítás. Egyedüli fejtörést a vezérlőkocsi okozott. A probléma az, hogy jelenleg nincs vezetőfülke-imitáció (habár a ZZemokinál azt mondták, hamarosan elérhető lesz ez is), a kocsiban, így egy ideiglenes kényszermegoldást alkalmaztam, ami ugyan nem szépségdíjas, de működik (ennek egyetlen baja az, hogy zárfényt nem tudtam már belerakni). A fehér LED-et felforrasztottam a nyákra, majd kimértem, hogy nagyjából hol kell lennie, hogy beletaláljon a fényvezető prizmába, és szépen behajlítottam a diódát a megfelelő pozícióba, így kívülről alig látszik a lába. Hogy ne világítsa be a teljes kocsit a LED, szigszallaggal leragasztottam a hátulját, és az oldalát, így csak viszonylag kevés fény szűrődik ki belőle. Tudom, kicsit sufni-tuning, de amint találok jobb megoldást, kicserélem.
A szerelés után jött a programozás, és tesztelés. Első körben kell adni neki egy címet, amin kapcsolható lesz a világítás, majd meg kell adni a szerelvénycímet (consist address), ami annak a mozdonynak a címe, ami vontatja a kocsit, hogy menetirány szerint kapcsolja a fényszórókat. Ez esetemben a 1299-es szili címe volt. Gyors teszt, és siker. A mozdonyon is eszközöltem némi beállítást, mégpedig azt, hogy toló üzemmódban letiltottam a fényszóróját, így az nem világít fölöslegesen az utolsó kocsi hátuljába. Egyébként a világítópanelben még be lehet állítani a sebességfüggő világítást is, ami a Bhv kocsik jellegzetes fényváltását imitálja, amikor akkumulátorról átkapcsol generátorra. Ez egész jópofa dolog, érdemes bekapcsolni, mert hozzátartozik az igazi elővárosi "életérzéshez".
Az ingavonat most már így teljes, kapcsolható belső világítással, és menetirány szerinti főfényekkel.
A minap sikerült beszereznem a ZZemoki-féle By vagonbelsőt. Hát, mit mondjak, teljesen meg vagyok elégedve, nagyon szép, és élethű belsőt varázsol a járművekbe. Eddig a Fuggerth kocsik nagy részében vagy BYG-féle műgyanta belső volt, vagy semmi. A most beszerzett két darabot egy By, és a büfékocsi kapta. A By-ba való berendezés összeszerelése pár perc alatt sikerült, majd fúrtam az alaplemezben két lyukat, a világítás vezetékeinek. Berakva a kocsiba sokkal jobban néz ki, mint a korábbi műgyanta cucc. El is terveztem, hogy szép lassan le lesznek cserélve a belsők ilyenekre.
Az étkezőkocsi kicsit nagyobb fejtörést okozott. Mivel sajnos nem állt elegendő mennyiségű információ a vagon belsejéről a rendelkezésemre, rögtönöztem egy kicsit. Az egyik fele rendes, üléses szakasz, a másik fele, pedig a büfészakasz. Kartonpapírból az egyik oldalra gyártottam egy elválasztófalat, a konyhának, meg egy bárpultot (ha jól emlékszem valami ilyesmi lehetett az igaziban is anno), a másik oldalra pedig került három csoport ülés. Ebbe a kocsiba is beszereltem a világítást, és az újonnan beszerzett 470 nanofaraday-es kondenzátoroknak hála itt is teljesen villogásmentes élményt nyújt. A pályán beüzemelve igen hatásos lett ez a kocsi is, rengeteget dob rajta a büfészakasz, még így házilag barkácsolva is (ha esetleg valaki rendelkezik fényképekkel vagy jellegrajzzal egy ilyen kocsi belsejéről, azt szívesen várom).
Történtek dolgok az asztallal is, folytatódtak a felső rész terepmunkái, lassan, de biztosan haladok, főleg azért mert ilyenkor télen nagyon meg kell gondolni, hogy mennyit ragaszt az ember, mert nagyon büdös tud lenni, és a szellőztetéssel is csínján kell bánni, mert még kihűlhet a lakás ;)
Igazándiból ugyan már régóta van világítás a legtöbb kocsiban, azonban ennek használatát idáig mellőzni kényszerültem, ugyanis rendkívül villogtak. A probléma az áramszedésben volt keresendő, ugyanis az összes belső világítás "szett" forgóvázanként csak egyik oldalon veszi az áramot, így a kisebb egyenetlenségek, váltó-szívdarabok, kisebb kosz, stb... is megszakítja az áramkört, és villan egyet a lámpa. Mivel nekem még a régebbi időkből való ZZemoki LED-es paneljeim vannak, ezekben alapból nincs puffer kondenzátor (az újakba már egy ideje raknak ilyet), ami megszüntetné a villogást, így nekem kellett ezt a problémát orvosolni.
Az első gond a kondenzátor méretével volt. Ami nekem itthon van, az ugyan nagy kapacitású (100nanoFarád), de a mérete is ehhez mérhető, így sehogy sem sikerült beleerőszakolnom a belső berendezéses kocsikba (kivéve a vezérlő, és a poggyászkocsit, mert ezekben van elég hely). Szerencsére jártam a Conrad-ban, és találtam a célnak megfelelő méretű, és elfogadható kapacitású (47uF-es) kondit. Első körben kevesebbet vettem, hátha nem válik be, de szerencsére ez nem következett be.
Méreténél fogva ebből a fajtából hármat is fel tudtam használni panelenként, ami gyakorlatilag teljesen megszüntette a villódzást, és teljesen egyenletes, folyamatos fénnyel világítanak az átalakított vagonok. Két kondenzátort a panel végére, egyet pedig a közepére forrasztottam, ahova a meglévő áthidaló elem miatt tökéletesen passzol. A későbbiekben majd a többi járművön is elvégzem a megfelelő átalakítást, így végre fényárban úszhatnak majd a szerelvények ;-) Egyébként főleg a Fuggerth kocsikon dob nagyot a dolog, így sokkal jobban látszik a belső berendezésük.
Üdvözöllek, Tolnai Gábor vagyok, ez a vasútmodellezéssel, és terepasztal-építéssel foglalkozó blogom.